Matematika, ritmus, mozgás...

  2011. szeptember 10.

A "nem szeretem" tantárgyak csúcstartója az a tantárgy,

 

amire állítólag születni kell: a matematika.

 

Szerintünk nem kell születni a számtan és mértan tudományára!

 

 

Az első jelek:

 

Unger Ágnes

 

"koordinálatlan mozgás, irányérzék kialakulatlan, jobb-bal tévesztése, bizonytalanul mozog lépcsőn, nehezen tanul meg biciklizni, korcsolyázni, labdázni. Jellemzően gyenge a diszkalkuliás ritmusérzéke, egyszerre csak egy, vagy kettő utasítást tud megjegyezni, elvégezni, többtől összezavarodik.

 

Sokszor előfordul, hogy a diszkalkulia -val küzdő nebulók felcserélik vagy megfordítják a számokat, eltévesztik a nagyságrendeket, viszont sokuknak a matematikai gondolkodás jelent nehézséget, vagy sorozatot képzése okoz gondot nekik. Sokszor az ujjaikon számolnak, sokuknak már a számok másolása is nehézséget jelent. Klasszikus tünet, az óra leolvasásának nehézsége, nehéz megérteni a digitális és analóg kijelzésű órák közötti összefüggést.

 

A számolási, matematikai képesség kialakulása időben tovább tart, mint az olvasásé és az írásé. A kicsik már óvodáskorban is általában helyesen használják a több-kevesebb fogalmát, sőt, sok ovis az egyszerűbb alapműveleteket (összeadás, kivonás) is ismeri. Mire megkezdődik az iskola, már az elsősök többsége könnyen elszámol 100-ig – sokszor még tovább is, mert ebben a korban a kicsik szívesen számolgatják a dolgokat. A diszkalkulia konkrét, iskolás korban jellemző tünete éppen ez a számfogalom kialakulatlansága.

 

 

Legfeljebb elszámlálni képes, de a mennyiségi viszonyokat (kisebb, nagyobb, egyenlő) számára már érthetetlen. Sokaknál akkor jelentkezik először a probléma, amikor általános iskola első osztályban szembesül a számokkal.

 

A diszkalkulia hatása az érintettek életében

A diszkalkulia és diszlexia esetében is egyaránt elmondható, hogy ezek a tanulási zavarral küzdő tanulók értelmesek, sőt sokszor nagyon, az átlagostól értelmesebbek. Mégsem tudnak az iskolában a matematika órán a velük szemben támasztott követelményeknek megfelelni. A leggyakoribb magatartás a feltáratlan diszkalulia -val küzdő diákokkal szemben, hogy lustának, butának, hanyagnak, figyelmetlennek titulálják őket – mint ahogy ez a többi tanulási zavar esetében is gyakori. S hibába minden szigor, szidás és odafigyelés a tanár vagy a szülő részéről, a probléma mégsem oldódik meg. S az általában magas intelligencia okán senkinek sem jut eszébe, hogy a háttérben meghúzódhat tanulási zavar, diszkalkulia.

A tanuló magatartása pedig az egyre nagyobb súllyal rárakódó hiányosságok miatt csak romlik.  Természetes következmény a frusztráció, önértékelési problémák, magatartási, viselkedési zavarok, agresszió, a hiperaktivitás tünetei is jelentkezhetnek, sőt esetleg pszichoszomatikus tünetek (pl. rendszeres fejfájás, hasfájás) is kialakulhatnak. Majd a frusztráció a szülőkre is átterjed, mert érthetetlen számukra, hogy mi is okoz zűrzavart a csemetéjük fejében. A diszkalulia sokszor hosszú évekig, a középiskoláig rejtve marad."

Forrás: http://www.trening-fejlesztes.hu/kapcsolat.html






Szólj hozzá cikkünkhöz :

Iratkozz fel ingyenes, családi lapunkra!

	Ki is vizsgázik?!
	MIt olvasson a gyerek nyáron?